minden héten a péntek


A faluban, ahol lakom, van egy melegkonyhás étterem, mert ez nagy falu.
Szerencsére közel esik hozzánk, így tökéletesen tudom élvezni az itt megrendezett eseményeket. Az itt megrendezett eseményekre kivétel nélkül mindig meghívnak valami fullpancser fiestamuzsikust, szintivel meg minden. Kihangosítás megoldott, köszi. Ezért is írom ezt a postot hajnali fél négykor (háromkor kaptam a riasztást).
A lagzi úgy néz ki, hogy általában pénteken, de jobb népek már szerdán, ideköltöznek, és vasárnapig tart a muri. Amikor felcsendül a "Hogyha nékem sok pénzem lesz...", mindig eszembe jut, hogy mi a fenének örülnek ezek annyira, úgyis nemsokára elválnak.
A másik meg, hogy ha nagy átlagban tekinthetjük úgy, hogy fiatalok, általában huszonévesek házasodnak, akkor miért kizárólag múlt századi (és már akkor is vacak) muzsikát nyomnak? Nem a "népzenével" van bajom, rengeteg csudajó nótánk van, de ez a szintetizátoros brekegés, plusz minden muzikalitást mellőző ordítás véleményem szerint nem zene.
Viszont jó hírem is van! Láthatólag a lakosság anyagi gondokkal nem küzd. Legalábbis erre utal, hogy egy új, közös élet kezdetén van a családoknak elbulizni való sok-sok százezer forintja.
A háztartásból meg már semmi más nem hiányzik, csak egy Hattori Hanzo.

Nincsenek megjegyzések: